Kinyújtottam a nyakamat, hogy a fülébe suttoghassak, miközben arcomat a meleg bőréhez tapasztottam:
- Ugye tudod, hogy szeretlek?
-Tudom – lehelte, és a karja ösztönösen szorosabbra zárult a derekam körül.
– Tudod, menyire szeretném, ha ez elegendő lenne.
- Igen.
- Engem mindig megtalálsz, Bella! Ott fogok ücsörögni a kispadon – ígérte lezserkedve, és lazított a szorításán. Elhúzódtam tőle, a veszteség tompa, súlyos kőként nehezedett a szívemre, és úgy tűnt, hogy amikor elszakadunk egymástól, énem egyik részét otthagyom nála, mellette, az ágyon. - Mindig vár egy másik lehetőség, ha egyszer úgy alakulna.
Megpróbáltam mosolyogni.
- Míg csak a szívem meg nem szűnik dobogni.
*
Örökké szeretni fogom ezt a törékeny emberlányt, ameddig létezem. * Eldöntöttem, melyik életet választom, most már szeretném elkezdeni élni. *
A szerelem meg a testi vágy nem mindig járnak kéz a kézben. * - Rendben van. Felejtsd el a határidőt! Ha ragaszkodsz hozzám, van egy feltételem! Egyetlenegy. * - Utállak Jacob Black! * - Én nem egy motor vagyok, Jake... akit megtudsz javítani...Tudnod kell, hogy már sosem fogok rendesen működni... * ...El tudtam viselni. Túléltem. Nem mintha a fájdalom gyöngült volna az idők folyamán, hanem mintha én erősödtem volna hozzá, hogy el tudjam viselni. * A szerelem erőt ad valakinek, hogy összetörjön téged. Én helyrehozhatatlanul össze voltam törve. * *
Bármennyire is erőlködtem, hogy ne gondoljak rá, nem azért küzdöttem, hogy elfelejtsem. Éppen hogy attól féltem - éjszakánként, amikor a hosszú álmatlanságból eredő kimerültség lerombolta az önvédelemre emelt falakat -, hogy elfelejtem, hogy a múlt kicsúszik a kezem közül. Hogy az agyam szita, és egy napon nem fogom tudni visszaidézni pontosan a szeme színét, a bőrének hűvös érintését, vagy a hajának a pontos árnyalatát. Azt nem engedhetem meg magamnak, hogy gondoljak rájuk, de elfelejtenem nem szabad őket.Mert volt valami, amiben muszáj hinnem ahhoz, hogy tovább tudjak élni - tudnom kellett, hogy létezik valahol. Ez minden. Minden mást el tudok viselni. Feltéve, hogy ő létezik. * A szépség átok is lehet, nemcsak áldás. * Olyan nehéz leírni, hogy miről is van szó. Egyáltalán nem olyan, mint a szerelem első látásra. Inkább, mint... mint a gravitáció. Ha meglátod azt a valakit, akkor egyszerre nem a tömegvonzás ereje köt a földhöz többé. Hanem ő. És többé semmi más nem számít, csak ő. Egyszerűen mindent megtennél, bármivé lennél az ő kedvéért... Azzá válsz, amire neki a legnagyobb szüksége van: a védelmezője leszel vagy a szerelmese, a barátja vagy a testvére. * Mindennek van határa, még annak is, hányféleképpen lehet összetörni egy ember szívét. *
Alice, szörnyen kicsi vagy ahhoz, hogy ennyire idegesítő tudj lenni! * Mi lesz reggelire? Nulla negatív vagy AB pozitív? * Minden ott van hátrahagyva, érintetlenül, elfeledve. Ugyanúgy ahogy én... * Tényleg, mintha valaki meghalt volna - én magam. Mert nem csak a legigazibb igaz szerelmet veszítettem el - ami önmagában is elég hozzá, hogy valaki belepusztuljon, de ráadásul elveszítettem a jövőmet, a családomat - azt az életet, amit választottam. * Egy dolgot alaposan megtanultam -és ez a tudás átitatott a csontom velejéig,a fejem búbjától a sarkamig,üres mellkasom legmélyéig-, hogy a szerelem hatalmat ad a másiknak,hogy összetörjön. * Senki nem kíván reflektorfényben lenni,amikor épp hasra esik.
- Feltétel? - kérdeztem fakó hangon. - Miféle feltétel?
Óvatosan, fürkészve nézett rám, és nagyon lassan ejtette a szavakat:
- Előbb gyere hozzám feleségül!
Szájtátva bámultam.
- Oké. És mi a poén?
Felsóhajtott.
- Összetöröd az önbecsülésemet, Bella! Az előbb megkértem a kezed, és te azt hiszed, csak vicc volt!
- Az jó. A gyűlölet egy szenvedélyes érzés.
