Vannak pillanatok,amikor az élet bizonyos embereket elválaszt egymástól,csak azért,hogy mindketten megértsék,milyen sokat jelentenek egymásnak. Nézd ezt a lányt,távolról szánalmasnak tűnhet. Minden buliban más pasival látod,de ha közelebb merészkedsz hozzá,látod rajta azt a fájdalmat,amit az élet okozott neki. A legtöbb dologért magát hibáztatta,és ez tette őt tönkre. Belülről teljesen meghalt. Nem mer már senkihez kötődni. Pedig soha nem volt nagy elvárása, csak egy dolgot kért,hogy szívből szeressék.
El kell távolodni a dolgoktól ahhoz,hogy valóban megértsük őket.
Jól vagyok,ne aggódj miattam,csak akkor fáj,amikor lélegzem.
A sötétben nem látszanak a könnyek.
Az apám sokszor figyelmeztetett, ne vacakoljak álnevekkel, ne nevezzem életnek azt, ami valójában fájdalom.Kis cigaretta, te hidd nekem el, hogy engem is csak égve dobtak el. Figyelj,ha lenne egy lehetőséged,hogy elérj mindent amit valaha akartál,egy pillanat...megragadnád,vagy hagynád elveszni? Úgy is ellehet válni,hogy még szereted a másikat,csak már nem tudsz vele élni.
Valamennyi kimondott vagy leírt szomorú szó közül ezek a legszomorúbbak: lehetett volna...
Hogy vagy? Ne is mondd tudom mit érzel, Meddig tart ki még a szív,mikor a múlt vissza hív...?
Hidd el látom,hogy legbelül vérzel.
A hely ahol annyit sírtam,hogy ideje mosolyognom....Minden tökéletesnek tűnt,nem bántam meg a múltat, Honnan vetted te azt,hogy a szivárvány boldog? Ne kérdezz,mert én sem értem, Csak egy álmot akart,amiben van hercegnő és herceg,
de ha kívánhatnék,hát kívánnék egy újjat...
Attól,hogy színes,lehet az ő szívében a legnagyobb bánat.A némák,ha kiakarják mondani: Szeretlek,
el kell engedniük egymást kezét...Közelebb,egyre közelebb kerülök hozzá,de talán soha nem érhetem el. Talán csak azért közeledünk egymás felé,hogy azután örökre elváljunk.
Miért szeret már mást a szívem.
de nem így tervezte,hogy minden az ellentétévé válik.
Sírni valamiért...sírni valami miatt.
Egyedül jöttem.... Nem szabad utána nézni annak,ami elmegy. Az időnek,az életnek,az embernek. Nem szabad. Elmennek úgyis,ha eljött az idő. És az ember egyedül marad. Mindenütt boldogságot látok,s ebből csak én vagyok visszavonhatatlanul kirekesztve.
....és nem is várt senki.
Újra tanulok mosolyogni,és nem is olyan könnyű.
A remény ragyog még minden könnycsepp mögött.
(...)Csak egy érzés,mi hidegen hagy most már,
csak egy szó,mi lelakatolt szívekre talál...
Néha mindent itt hagynék,nem szólnék senkinek,csak halkan eltűnnék. De úgyis visszafordulnék..
Az ígéreteket sosem tartják be...
Ezt Tőled tanultam...
...és ne feledd sohasem,hogy van jobb dolog annál,hogy otthon ülsz egyedül és hogy mások miatt sírjál...
A világ legszomorúbb szava: bárcsak.